Hajdú-Bihar megye középkori templomainak keletelési problémái

 

I. A kérdés megfogalmazása

Közismert, hogy a középkori templomoknak irányítottsága van. Ha egy templom három fő részét tekintjük: szentély, templomhajó, torony, akkor a szentély keleten, a templomhajó középen, és a torony (gyakorta a bejárat is) nyugaton van általában. Így a régi templomoknak (nagyjából) keleti iránya van. A hívek kelet felé imádkoznak. A pap kelet felé fordulva mutatta be a misét (1966-ig).

Ezt a keletre irányultságot (orientációt) a hazai legrégibb keresztény templomok már a 11-14-ik századtól kezdve mutatják. Valamely csillagászati módszert alkalmazhattak az irány kitűzésénél, de nem az iránytűt, hiszen az csak a 15. század közepén tűnik fel hazánkban. Mégis már a legelső templomainkat nagyjából keletre irányozták.

A templom irányának a sorsa már kezdetben eldőlt! Ezt már az adott templom első kitűzésekor keleti irányba tették, ennek megfelelően ásták ki az alapárkot, és alapozták le az épületet, ebbe az irányba épült meg a templom, és az később is így maradt. A korai keresztény templomaink később szűknek bizonyultak, ezért bővítették szélességében, vagy hosszában, de ezt valamelyik falának megtartásával végezték, így az iránya nem változott. A 16-17 századi török pusztítások romba dönthették a templomot, de amikor visszafoglalták az adott területet: a romos falakra újjáépült a templom. A 18. századi barokk templomok nagy részén ma is látszik a középkori eredet, vagy a vakolat alatt lapul. Esetleg 180 fokkal (fordítva) építették újjá, néha 90 fokos irányban (merőlegesen) bővíthették, de az eredeti irányuk ma is felismerhető. Így azt mondhatjuk: "kőbe fagyva"maradtak meg irányaik, ezek a templomok maradandóan őrzik középkori elődeink bizonyos csillagászati szándékát és alapismereteit.

Ezek a templomok tehát őrzik középkori irányukat, és bármilyen bővítés, felújítás, restaurálás történt is: az eredeti irányuk nem változott többé. Ha a legelső templomépítők "rosszul"tűzték is ki az irányt, azon többé változtatni nem lehetett, egyetlen fokkal sem lehetett elforgatni az épületet, hiszen ez iszonyú nagy munkát és költséget jelentett volna. És ráadásul teljesen felesleges cselekedet lett volna.

Egy kivétel van a középkori templomaink között, amelynél mégis megtették ezt, és ez a kalocsai székesegyház! Erre Keszthelyi Sándor pécsi amatőr csillagász, templomkutató barátom és kedves felesége, Keszthelyiné Sragner Márta hívta fel a figyelmet, s ezt az eredményt az interneten is publikálták.
Tehát a kérdés: pontosan keleti irányba néznek-e a templomok, és ha nem keletre, akkor merre, és mi az eltérés oka? Keszthelyi Sándor elhatározta feleségével együtt, hogy valamennyi hazai, középkori (az iránytű 1450-es alkalmazása előtti), keresztény templomot azonos módszerrel, azonos műszerrel megméri az irányát.

II. A probléma története

A kérdésre a külföld figyelmét Alberdink Thijm hívta fel 1858-ben. Utána Krauss, Dehio és Werner elemezte a problémát. Amikor 1902-ben az Astronomische Gesselschaft Göttingenben rendezte közgyűlését, az oda összegyűlt csillagászok előtt Charlier a lundi csillagvizsgáló igazgatója tartott előadást addigi méréseiről. Sőt helyi illusztációként Göttingen régi templomainak irányát is meghatározta és elemezte. Ezt a nemzetközi csillagászati társaság közölte kiadványában. Charlier szerint a középkor templomainak kitűzése a védőszent napján történt az aznapi napkelte irányába. A Julián-naptár szerint beirányított tengelyű templom attól kezdve minden évben egyszer (a védőszent napján) erre a napkeltére mutatott. A naptár apró pontatlansága miatt 128 évente 1 nappal ez eltolódott. Ha megmérjük a templom mai irányát, kiszámíthatjuk hány évvel korábban tűzték ki helyzetét.

Lakits Ferenc írta meg a külföldi véleményeket és a saját gondolatait tartalmazó cikkét, ami 1903-ban megjelent. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel a módszerrel képes lenne az ismert építési évszámmal rendelkező templomoknál a középkori védőszent nevét meghatározni. Éppen így egy ismert védőszentű templom kitűzésének évszámát is megállapítani. Természetesen csak akkor, ha a középkori templomokat úgy tűzték ki, és úgy építették fel, hogy a templom védőszentje napjának napkeltéjére mutasson. Ezt Lakits nem bizonyította be, csak úgy vélte sokkal nehezebb feladat lett volna a templomot precízen a kelet-nyugati irányba felépíteni. Viszont ha az alapkövet a védőszent napján ünnepélyesen tették le, könnyen lehetett -pl. egy zsinór kifeszítésével- a napkelte felé kitűzni az irányát.

A kérdést Lakits csak feltette, de nem válaszolta meg. Az utána jövő építészettörténészek azt hitték a probléma már megoldódott, és Lakits módszerét csak használniuk kell. A műemlékvédelmi szakemberek hasznosnak ítélték ezt, hiszen a hazai történelem viszontagságai miatt Magyarország középkori templom(rom)jai közül nagyon kevésnek ismerjük az építési évét. Jóval többnek ismerjük biztosan a középkori védőszentjét. Valamennyi megmaradt emléknek ismerjük az irányát- vagy ha nem, akkor ma megmérhetjük. Ebből visszaszámítható az építési év vagy a védőszent. Sajnálatos módon a dolog nem ilyen törvényszerű. Ezért némely műemlékes vagy téves következtetésre jutott, vagy csalódni kellett a "Lakits-módszer" precíz kormeghatározásában.

Lakits 1903-as ötlete óta néhányan tettek csak kísérletet arra, hogy méréseket végezzenek hazai templomokon. Halaváts Gyula 1912-ben 8 mérést közölt. Erdei Ferenc és Kovács Béla 1964-ben 24 mérést publikált. A kérdést legkomolyabban Guzsik Tamás építészettörténész kutatta: az 1975-1980 között megjelent több cikkében 231 hazai templom irányát adta közre.

A kérdés tehát külföldön 1858-ben, nálunk 1903-ben vetődött fel. A téma ismertetése és eddigi története olvasható a Napfogyatkozás és honfoglalás kiadványban.

III. A templomok hossztengely-irányának helyszíni mérései

A méréseket 2002 tavaszán-nyarán végeztük. Míg én csak egy tájolóval és milliméterpapírral végeztem a méréseket, addig Keszthelyi Sándor pontosabb mérési módszert használt: egy deszkalapra 3 darab iránytűt rögzített ipari ragasztóval. Az adott templomnál, annak hosszanti falához illesztve a deszka élét, leolvassa 1 fokos értékre az iránytűk állásait, így 3 leolvasási értéket kapott. A hosszfal 3 részén mért így, összesen 9 leolvasást kapott. Ezek számtani közepét vette. S mivel az iránytű nem pontosan észak felé mutat (jelenleg pár fokot tér el kelet felé) ez még csak a mágneses irányt adja meg. Jó programok vannak az interneten: bármely földrajzi helyre és dátumra, ezek megadják a mágneses deklinációt, amivel a mérést korrigálhatjuk. Így kapjuk a valódi (földrajzi, csillagászati) irányt. Ez a templom hossztengelyének iránya ma és a középkor óta, amióta kitűzték és elkezdték az építését.

A templomok között lehet többféle:

1. Keletre irányozottak.

2. Nyári napfordulóra irányozottak

3. Valamely nap napkeltéjére irányzottak. Az átlagos irány megfelel a 8,8 fokos deklinációjú Nap napkeltéjének. Ennek két nap felel meg: április 5. és szeptember 6. Az áprilisi dátum talán a hazai építkezések megkezdésének átlagos napja. De mivel nagy a szóródás: lehetnek itt a védőszent napjának napkeltéjére beirányzottak is.

4. Az égi pólusra, a (a 11-15 században 5-8 fokkal ettől eltérő) Sarkcsillagra irányzottak, vagy valamely más csillagászati mérést kombinálóan jól-rosszul meghatározott égtájirány szerinti keletelést alkalmazók.

5. Nem csillagászati mérést alkalmazó, hanem csak úgy nagyjából kelet felé fordítottak.

Lehet ilyen is, olyan is, ezek keverednek össze. Valamennyi kategória ráadásul még pár fokos pontatlansággal terhelt. A kelő Nap nem rögtön, hanem az időjárástól illetve a tereptárgyaktól függően később vehető észre, ez jobbra húzza az irányzást. A kitűzéshez képest az alapozás és a falazás is kicsit eltérhetett, a hullámos, romos falon méréseink sem abszolút pontosak. Sajnos a hazai emlékanyag 1/3-nál tudjuk csak a középkori védőszent pontos nevét, így a későbbiekben ez is gondot fog okozni még.

*** --- *** --- *** --- *** --- *** --- *** --- *** --- *** --- *** --- *** --- *** --- *** --- *** --- *** --- ***

Konkrét mérési adatok

Elöljáróban pár -a laikusok számára ismeretlen- kifejezésről és számítási módszerről írok.
A csillagászatban is alkalmazott módon jellemezzük a horizonton mért szögeket (ahol észak=0 fok, kelet=90 fok, dél=180 fok, stb.), vagyis az azimutot.

Az alapképlet: sin w = sin d / cos f
(d: a Nap deklinációja fokban, w: a kelettől való eltérés a napkeltének szöge fokban, f: a templom földrajzi szélessége fokban)

A Julián naptár fokozatosan romlott el. 126 évente tért el 1 nappal a valóságtól (azaz a Föld Nap körüli keringésétől). Már a 11-12. században észrevették az akkor 5-6 napos eltérést, ez 1200 körül 7 nap lehetett, és csak 1582-re érte el a 10 nap eltérést, amikor Gergely pápa a naptár nagy ugrásával helyreigazította. Tehát a napok korrigálását sem szabad elfelejteni.

Essék pár szó a Magyarországon ismert védőszentekről is. I. vagy Szent László király az 1092-es szabolcsi zsinaton elrendelte, hogy mely ünnepnapokat kötelező megünnepelni. Később ebből az ünnepelendő szentekből állt össze a magyar templomok védőszentjeinek 80 %-a. Ez 33 db szent és ünnep (de itt a mozgó ünnepek, pl. húsvét, pünkösd eleve kiesik!).

 

Az oldalt összeállította: Balogh László

Felhasznált irodalom:
Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta mérései (Pécs)
Guzsik Tamás írásai

Hajdú-Bihar évszázadai (szerkesztette: Angyal László András) Debrecen, 2000.

 

A képek az internetről, a fent említett könyvből és saját archívumból való.

Köszönetet mondok a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Bizottságának, akik hozzájárultak e dolgozat megjelenéséhez.


Debrecen környéki középkori templomok jegyzékének összeállítása

A mi szemszögünkből nemcsak azokat a templomokat kellett mérési objektumnak tekinteni, amely teljesen eredeti középkori állapotában maradtak meg, hanem éppen olyan érdekesek, melyeket csupán középkori eredetűek, de a későbbi bővítés, felújítás, újjáépítés a középkori falak megtartásával történt. Ha már egyetlen fala is eredeti, akkor már az egész templom eredeti középkori irányába néz. Éppen ilyen jók a templomromok, a régészek által feltárt és alapjaiban restaurált faldarabok.

Dolgozatomban a templomoknál illetve templomromoknál nemcsak én, hanem a pécsi Keszthelyi Sándor mérési adatait is felhasználtam illetve összehasonlítottam.

Debrecen környéki méréseim eredménye (átlagosan +3,7 fokos mágneses elhajlást hozzáadva):

Hely

PA

Mérés ideje

É.sz.

K.h.

Debrecen (Szt.András)

70,7

2002.04.24

47° 33'

21° 37,5'

Józsa (Szt.György)

67,7

2002.05.18

47° 36'

21° 35'

Zelemér

64,7

2002.05.18

47° 37'

21° 35'

Parlag

54,7

2002.05.01

47° 36'

21° 42'

Fancsika

64,9

2002.04.27

47° 29'

21° 43'

Keszthelyi Sándor ugyanezen méréseinek eredménye (átlagosan +3,7 fokos mágneses elhajlást hozzáadva):

Hely

PA

Mérés ideje

É.sz.

K.h.

Debrecen (Szt.András)

70,7

2002.04.24

47° 33'

21° 37,5'

Józsa (Szt.György)

67,7

2002.05.18

47° 36'

21° 35'

Zelemér

64,7

2002.05.18

47° 37'

21° 35'

Parlag

54,7

2002.05.01

47° 36'

21° 42'

Fancsika

64,9

2002.04.27

47° 29'

21° 43'

Mivel Keszthelyi Sándor mérései pontosabbak és nagy tapasztalattal rendelkezik a középkori templomok keletelési problémájának vizsgálatában (1050 darab hazai templom megmérése van mögötte), ezért megbeszélésünk alapján az ő adatait használom, illetve mutatom be.

Meglévő (mérhető) templomromok

1. Debrecen. Református nagytemplom. (Szent András templomrom)
2. Debrecen-Józsa (Szentgyörgy templomrom)
3. Debrecen-Dombostanya (Parlagi templomrom)
4. Debrecen-Fancsika. (Fancsikai templomrom)
5. Debrecen-Nagycsere. (Szentjánosi templomrom)

Rekonstrukció a keletszögszámítás hasznosításával

1. Debrecen-Szentlászlófalva. (Szent László templom)
2. Debrecen-Boldogfalvafalva. (Boldogasszonyfalva temploma)

 

1. Debrecen. Református nagytemplom. (Szent András templomrom)

Debrecen a kőkorszaktól kezdve lakott hely volt. A mai város 3 falu összeépülésével jött létre. Debrecen falu nevét 1235-ben említik először. A mai református Nagytemplom helyén a XIII. században először egy kis egyenes szentélyzáródású kis templom állt, amelyet az 1290-es években építettek át. Azután ezt nevezték el Szent András templomnak. Felszentelése 1297-1317 között volt. 1564 őszén a várost pusztító tűzvész súlyosan megrongálta és több mint 60 évig romos állapotban volt. 1626-28 között épült újjá Bethlen Gábor támogatásából. 1640-42-ben épült a Verestorony, mely az I. Rákóczi György által adományozott harang számára készült. Az így kialakult Szent András templom az 1802. évi rettenetes tűzvészben teljesen leégett. 1805-21 között építették fel helyén a református Nagytemplomot. A Szent András templom alapjait 1980-81-ben tárták fel.

Nézzük tehát, hogy a mérések és az azt követő számítások alapján milyen adatok jöttek ki:

Szt.András templomrom (Debrecen)

 

Építés:

XII.sz.

 

PA:

66,5

 

f:

47,5

 

w:

23,5

 

d:

15,63

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

május 4.

2.

július 27.

Az adatok azt mutatják, hogy a mérések alapján kiszámított védőszent napja(i) még csak jóindulattal sem Szt.András nap (november 30.) közeliek. Mivel a templom tengelye kelet és északkelet közé esik (45 < PA < 90), ezért a védőszent napja tavaszra v. nyárra esik. Szt.András pedig téli védőszent, így a templom tengelyének kelet és délkelet közé kellene esnie (90 < PA < 135). Hogy pontosan merre, azt a következő számítás mutatja:

Szent András templomrom (Debrecen)

 

 

A védőszent napja:

november 30.

Szent András

Építés:

XIII.sz.

 

f:

47,5

 

w:

-36,64

 

d:

-23,78

 

PA:

126,64

 

Így kellene a templom tengelyének állnia

 

 

Mint látjuk, a templom tengelyének PA=126,64 azaz kelettől 36,64 fokra kellene állnia délkelet felé. Tehát a mért érték a számított értéktől 36,43 fokkal áll északabbra. Ez óriási eltérés, bár nem meglepő! Az országos kép is azt mutatja, hogy a templomok 80-90 %-a nem néz a "téli"védőszent, azaz Márton, András, Miklós, Katalin napjának megfelelően.
Viszont tudjuk, hogy a 12. században, a Szent András templom felépülése előtt először egy kis egyenes szentélyzáródású kis templom állt itt, amelyet az 1290-es években építettek át.
Már említettem, hogy a korai keresztény templomainkat később bővítették szélességében, vagy hosszában, de ezt valamelyik falának megtartásával végezték, így az iránya nem változott. Tehát a korábbi kis templom iránya "kőbe fagyva" maradt meg, s később ennek az alapjára épült fel a Szent András templom.

Mi lehetett ennek a kis templomnak a védőszentje?

Ezt a mért adatok alapján kiszámított két dátum segítségével állapíthatjuk meg. Július 27-e közelében Szent Anna ünnepe található (július 26.) Jusztinián császár Konstantinápolyban már a VI. században templomot épített Szent Anna tiszteletére, de XIII. Gergely pápa csak 1584-ben tette általánossá az ünnepet. Mivel a vizsgált templomot a XIII. században építették, nem valószínű, hogy védőszentje Szent Anna lenne. A júliusi dátum elhagyásával csak a május 4-i dátum maradt. E nap környékén két ünnepet említhetünk meg. I. László királyunk 1092-es szabolcsi zsinaton hozott törvénye szerint május 3-án kötelező ünnepet tartani Szent Fülöp és Jakab illetve a Szentkereszt megtalálásának emlékére. A mérések statisztikájának ismeretében kimondhatjuk, hogy míg Szent Fülöp és Jakab egy templomnak sem lett a védőszentje, a Szentkereszt feltalálásának tiszteletére 151 db templomot emeltek.

Nagy a valószínűsége, hogy a debreceni Szent András templom előzményeként a XIII. században épült kis ismeretlen templom Szent Kereszt templomaként épült fel.

2. Debrecen-Józsa (Szentgyörgy templomrom)

Első okleveles említése: 1234. 1594-ben a törökökkel szövetséges krími tatárok felgyújtották és lerombolták. Román stílusú templomában, melyet 1981-ben tártak fel, jól kirajzolódik a hajó és a szentély, melyeknek hossza 16,65 méter. A hajó szélessége 6,6 méter, a szentélyé 4,55 méter.

A mérések és az azt követő számítások alapján a következő adatok jöttek ki:

Szentgyörgy templomrom (Józsa)

 

 

Építés:

XIII.sz.

 

PA:

68,9

 

f:

47,6

 

w:

21,1

 

d:

14,05

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

április 29.

 

2.

augusztus 1.

Az augusztusi dátum elhagyásával (ami teljesen valószínűtlen), csak az április 29-i dátum maradt. Ez, mint látjuk 5 nappal hibázik a szent György nap dátumától (ápr.24.). A "hibának"azonban nemcsak objektív okai lehetnek. A kelő Nap nem rögtön, hanem az időjárástól illetve a tereptárgyaktól függően később vehető észre, ez "elhúzza"az irányzást. A kitűzéshez képest az alapozás és a falazás is kicsit eltérhetett, s a hullámos, romos falon a mérés sem tud abszolút pontos lenni. A mért PA szerint a templom(rom) tengelye kelettől 21,1 fokra áll északkelet felé. De nézzük meg jobban a következő táblázatot:

Szentgyörgy templomrom (Józsa)

 

A védőszent napja:

április 24.

Szent György

Építés:

XIII.sz.

 

f:

47,6

 

w:

18,81

 

d:

12,55

 

PA:

71,19

 

Így kellene a templom tengelyének állnia

 

 

A fenti táblázatból kitűnik, hogy a templom(rom) tengelyének PA=71,19 azaz kelettől 18,81 fokra áll északkelet felé. Tehát az előbbi mért érték a számított értéktől 2,3 fokkal áll északabbra. Ez a magyarországi középkori templomok keletelési adataival összehasonlítva elenyésző értékű, ezt bátran kijelenthetjük.

Ez a "legpontosabb keletelésű" templomrom a vizsgáltak közül.

3. Debrecen-Dombostanya (Parlagi templomrom)

A falu neve a XV.-XVI. századi Szabolcs vármegye egyik legvagyonosabb családjának nevéből származik. Román stílusú temploma az 1200-as években már állt. Első okleveles említése: 1323. A XIV. század elején harangtoronnyal ellátott gótikus templommá építették át. Ez az 1348. évi vagy az 1410. évi földrengés során annyira megrongálódott, hogy új kegyúri templomot emeltek, melynek hajójában középen kriptát építettek. A népes falu 1555 után lassan elnéptelenedett. Az 1594. évi tatárdúlást még valahogyan kiheverte, de 1660-ban, a török hadjárat során teljesen elpusztult. Ezután Debrecen város fokozatosan birtokba vette. A templomot először 1908-ban, majd 1985-ben tárták fel.

Nézzük tehát, hogy a mérések és az azt követő számítások alapján milyen adatok jöttek ki:

Parlagi templomrom (Dombostanya)

 

Építés:

XII.sz.

 

PA:

56,7

 

f:

47,6

 

w:

33,3

 

d:

21,73

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

május 24.

2.

július 7.

A július 7-i dátumhoz nagyon közel esik a július 13-i Szent Margit napja, ami népszerű középkori védőszent volt. A május 24-e az kiesik, mert akkor semmi "komoly védőszent" nincs. Május 3-i időpont, a Szent Kereszt feltalálásának a napja korai, a június 24-i dátum Keresztelő Szent Jánosnak (Szent Iván) napja pedig késői július 7-hez képest. Így a Szent Margit védőszent elfogadható.

Nagy a valószínűsége, hogy a XIII. században épült parlagi templom Szent Margit templomaként épült fel.

4. Debrecen-Fancsika. (Fancsikai templomrom)

A falu neve személynév eredetű, a település már a XII. század végére kialakult. Az akkori Bihar vármegyében négy Fancsika nevű falu volt. Első okleveles említése 1273-ban, mint a Sártványvecse nemzetségi Bajoniak birtokaként szerepel ugyanúgy, mint a XIV.-XV. századokban. A XV. század utolsó harmadában viszont a Szepesi család részbirtoka. Az 1550-es években több mint kétszázan lakják, de 1576-ban már pusztabirtokként szerepel. A török valószínűleg 1574-ben pusztította el. 1576-tól fokozatosan Debrecen tulajdonába kerül. Fancsika temploma 1170 előtt épült román stílusban. A templomrom helye a diószegi útfélen, az úgynevezett Templomhegyen van, melyet 1982-ben tártak fel.

Fancsika templomrom

 

 

Építés:

XII.sz.

 

PA:

67

 

f:

47,48

 

w:

23

 

d:

15,3

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

május 3.

 

2.

július 28.

Július 28-a közelében Szent Anna ünnepe található (július 26.) Jusztinián császár Konstantinápolyban már a VI. században templomot épített Szent Anna tiszteletére, de XIII. Gergely pápa csak 1584-ben tette általánossá az ünnepet. Mivel a vizsgált templomot a XIII. században építették, nem valószínű, hogy védőszentje Szent Anna lenne. A júliusi dátum elhagyásával csak a május 4-i dátum maradt. E nap környékén két ünnepet említhetünk meg. I. László királyunk 1092-es szabolcsi zsinaton hozott törvénye szerint május 3-án kötelező ünnepet tartani Szent Fülöp és Jakab illetve a Szentkereszt feltalálásának emlékére. A mérések statisztikájának ismeretében kimondhatjuk, hogy míg Szent Fülöp és Jakab egy templomnak sem lett a védőszentje, a Szentkereszt megtalálásának tiszteletére 151 db templomot emeltek.

Nagy a valószínűsége, hogy a XII. században épült fancsikai templom Szent Kereszt templomaként épült fel.


Tehát ezek lennének a ma is látható, könnyen mérhető Debrecen környéki templomromok adatai, védőszentjeinek számításai. Van azonban a környéken, Nagycserén, az Erdőspuszták mélyén, a Jankó-hegyen található Szentjános templom romjai. Különös kis templom volt ez hajdanán: rotunda (körtemplom), alaprajza egy lóheréhez hasonlítható. Ezen a vidéken az ilyen templom kuriózumnak számít.

5. Debrecen-Nagycsere. (Szentjánosi templomrom)


A falu első okleveles említése 1219-ből való, 1411-ben már pusztabirtokként említik. A templom tehát a XII-XIII. században épült. Az igazi védőszentjének napjának kiderítéséhez méréseket kellett végezni. Ezt a fent említett pécsi Keszthelyi Sándor és neje illetve a debreceni Zajácz György csillagász végezték el. A mérés nehézségeiről hadd idézzek barátom leveléből: "…Persze a fő baj az volt: nem falak álltak ott, hanem a valamikor régész által kiásott és utána visszatemetett falak helyett jelzésszerűen függőleges karok, fahasábok jelöltek körben, ellipszis alakban. Nagyon nehéz volt mérni, mert csak érezni lehetett a templom irányát. Sem az északi, sem a déli fal nem volt felismerhető, inkább a templom hossztengelyét saccoltuk meg. A nejem odaállt a nyugati bejárathoz (az elég jó fix hely volt) a Zajácz meg a keleti íves végződés közepéhez: én meg a templomhely közepén mozogtam a mérőléccel, ok meg intettek, hogy erre vagy arra. Plusz-mínusz 5 fok lehet itt a tévedés....de nem lehetett mást csinálni..."

Mérési adat:
Debrecen. Nagycsere. Jankó-hegy. Szentjánosi templomrom. 86,3 fok Szent János.

Ennek figyelembe vételével (ha a védőszent tényleg Szent János):

Szentjános templom (Nagycsere)

 

A védőszent napja:

június 24.

Szent János

Építés:

XII-XIII..sz.

 

f:

47,54

 

w:

40

 

d:

25,7

 

PA:

49,94

 

Így kellene a templom tengelyének állnia

 

 

Az eltérés, mint látjuk 36,36 fok! Ez hatalmas! Számoljuk ki most azt, hogy milyen védőszentek jöhetnek számításba, ha az általunk mért adatot vesszük figyelembe.

Szentjános templom (Nagycsere)

 

 

Építés:

XII-XIII..sz.

 

PA:

86,3

 

f:

47,54

 

w:

3,7

 

d:

2,5

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

március 22.

 

2.

szeptember 8.

Míg március 22-e közelében Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét találjuk (március 25.), addig szeptember 8-án Szűz Mária születését (Kisboldogasszony napja) ünnepeljük. Nagy a valószínűsége annak, hogy a templom titulusát később kapta Szent Jánosról.

Nagy a valószínűsége, hogy a XII-XIII. században épült nagycserei templom Kisboldogasszony (Szűz Mária) templomaként épült fel.

 

1. Debrecen-Szentlászlófalva. (Szent László templom)

A templom helyéről a mai napig semmi bizonyosat nem tudunk. Valószínűleg 1192-1200 körül épülhetett és 1484 tavaszán tűzvészben pusztult el. Lokalizálását helytörténészek a mai Rákóczi és Csapó utcák által bezárt részen lévő halmazfalu területére teszik. A templomra és a Szent László utcára (ahol a templom állt) vonatkozó írásos emlék viszonylag kevés. Az utca hollétének kiderítésére többen is vállalkoztak, de idáig senkinek sem sikerült. Írott emlékekből -hollétére vonatkoztatva- csak kevés információ nyerhető:
-1503. Korvin János oklevele szerint azokat "kik Debrecenben a Szent László utcai templom körüli puszta helyeket megülik és beépítik, minden cenzus és díj fizetése alól mentesíti". Ebből csupán azt tudjuk meg, hogy a templom és környéke ekkor elhagyatott volt és a templomot egy tágasabb tér (esetleg vásártér) veszi körül. - Debrecen város magisztrátusi jegyzőkönyvei csak 1549 és 1572 között említik az utca nevét. Jelenleg írott bizonyíték, hogy az utca neve 1572-ben még élt.
- Az 1570. és 1572. évi jegyzőkönyvi adatokból kiderül, hogy az utca észak-déli irányú volt. Négy házeladási feljegyzés is említi az utca irányát, ami észak-déli volt.
Tételezzük fel, hogy Szent László templomát pontosan keletelték, tehát tengelyének iránya a június 27-i kelő Nap irányába állt. A számításokat az alábbi táblázat mutatja:

Szentlászló templom (Szentlászlófalva)

 

A védőszent napja:

június 27.

Szent László

Építés:

XII.sz.

 

f:

47,5

 

w:

38,47

 

d:

24,85

 

PA:

51,53

 

Így kellene a templom tengelyének állnia

 

Vegyük most elő Debrecen első térképét, amely csak sajnos XVIII. századi. (DvT.2. /1750/ v. DvT.34. /1771/ jelzetűek) Az 1750-es térkép bal alsó sarkában ott láthatjuk a térkép rajzolója által felvett csillagászati (Septemptrio) és mágneses északi irányt (Declinatio Magnetis). Tudniillik, hogy a valódi vagy csillagászati északi irány sohasem alatt sem változik meg, azaz az egyszer pontosan kimért és térképre szerkesztett irány ugyanaz marad. Tehát a mai térkép északi iránya, azonos a 200 évvel, vagy a 800 évvel ezelőtti északi iránnyal. Így a térkép sarkában lévő földrajzi (csillagászati) észak azonos marad. Itt mondjuk 100 ezer év alatt lehet változás, ugye a kontinensek táblái mozognak, illetve lassan elfordulnak. Csak a mágneses észak változik. Nagyon jól látszik, hogy 1750-ben az iránytű Debrecenben jócskán (kb. 20 fokot) eltért NYUGAT felé a csillagászati északtól, míg ma KELET felé tér el kb. 3 fokot.
Tehát megvan az északi irányunk. Ehhez képest rajzoljuk a templom tengelyének vonalát kelet felé 51,53 fokkal. Ebbe az irányba kellett állnia hajdan a Szent László templomnak.
Látjuk azonban (1. rajz), hogy inkább kelet felé áll, (45 < PA < 90) mint a Szent László (?) utca tengelyébe. A hajdani Szent László utca -kutatásom szerint- a földesúri castellumtól a Szent László templomig, azaz Debrecen faluból indult Szentlászlófalvába a későbbi Nyomtató - Leány - Maróti utcák vonalán. A templom építésére az utca végén egy kis -ma már beépített- tér van, mely magában hordozza a templom helyét s a körülötte megrendezendő vásárok helyét is.

Tehát a keletszögszámítás hasznosításával rekonstruálni tudtuk a Szent László templom helyét s tengelyének irányát.

Vissza


Előszó a többi hajdú-bihari középkori templom méréséhez

Meg kell említeni, hogy a legenda, miszerint a templomok úgy épültek volna meg, hogy irányuk a védőszenti napkeltére nézzen --eddig csak egy hipotézis, melyet senki sem bizonyított be 100 %-osan. Én is csak próbálkozok vele...

A napkeltéknek van egy tartománya amelybe irányulhatnak. Ez az alapképlet: sin w = sin d / cos f
(d: a Nap deklinációja fokban, w: a kelettől való eltérés a napkeltének szöge fokban, f: a templom földrajzi szélessége fokban) Behelyettesítve Hajdú-Bihar megye földrajzi szélességét és a maximális (pl. 06.21-i) deklinációt: kb. 44 fokot kapunk. Azaz a napkelték csak 44 fokkal balra és 44 fokkal jobbra eshetnek a kelettől. Azimutjuk csak a 46 -- 134 szögtartományba eshetnek.

Amely templom nem ebbe a tartományba néz, annak hiába keressük a védőszentjét: nem lehet ilyen, hiszen ott már nem kel a Nap.

Ilyen templom pl.: Nagykereki (PA=17,5), Balmazújváros (38,5). Ennyire északra nincs napfelkelte!

Ezeket a templomokat nem a középkori védőszentnapra keletelték.


Álmosd

Református templom

 

 

Álmosd, Bocskai u. 1.

 

 

Építés:

XIII.-XIV. sz.

 

PA:

71,4

 

f:

47,42

 

w:

18,60

 

d:

12,46

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

április 24.

 

2.

augusztus 6.

Az augusztusi dátum elhagyásával (ami teljesen valószínűtlen), csak az április 24-i dátum maradt. Ez pedig pontosan szent György napjára esik (ápr.24.).

Nagy a valószínűsége, hogy a XIII-XIV. században épült álmosdi templom Szent György templomaként épült fel.

 

Vissza

 


Bagamér

 

 

Református templom

 

 

Bagamér, Bocskai u. 17.

 

 

Építés:

XV. sz.

 

PA:

70,9

 

f:

46,45

 

w:

19,10

 

d:

13,03

 

 

 

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

április 23.

 

2.

augusztus 3.

Az augusztusi dátum elhagyásával (ami teljesen valószínűtlen), csak az április 23-i dátum maradt. Ez pedig csupán 1 nappal tér el a szent György naptól (ápr.24.).

Nagy a valószínűsége, hogy a XV. században épült bagaméri templom Szent György templomaként épült fel.

Vissza

 


Báránd

Református templom

 

 

Báránd, Kossuth tér

 

 

Építés:

XIV. sz.

 

PA:

108,9

 

f:

47,3

 

w:

-18,90

 

d:

-12,69

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

október 26.

 

2.

január 31.

Az októberi dátumtól csak 2 napra található Szent Simon és Júdás ünnepe (okt.28.), de e védőszent(ek)nek temploma Magyarországon nem ismeretes. Annál inkább valószínűbb a második dátumhoz közeli Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, mely ugyancsak 2 napra esik a kiszámított naptól.

Nagy a valószínűsége, hogy a XIV. században épült bárándi templom Gyeertyaszentelő Boldogasszony templomaként épült fel.

 

Vissza


Berekböszörmény

 

Református templom

 

 

Berekböszörmény, Köztársaság tér 4.

 

Építés:

XI.-XII. sz.

 

PA:

59,8

 

f:

47,05

 

w:

30,20

 

d:

20,04

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

május 18.

 

2.

július 13.

Míg a július 13-i dátum Szent Margit napja, ami népszerű középkori védőszent volt; a májusi dátum közelében nincs ünnepe semmilyen fontosabb szentnek.

Nagy a valószínűsége, hogy a XI-XII. században épült berekböszörményi templom Szent Margit templomaként épült fel.

 

Vissza


Berettyóújfalu

Református templom

 

 

Berettyóújfalu, Kálvin tér

 

 

Építés:

XIV. sz.

 

PA:

86,5

 

f:

47,3

 

w:

3,50

 

d:

2,37

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

március 21.

 

2.

szeptember 7.

Míg március 21-e közelében Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét találjuk (március 25.), addig szeptember 8-án Szűz Mária születését (Kisboldogasszony napja) ünnepeljük.

Nagy a valószínűsége, hogy a XIV. században épült berettyóújfalui templom Kisboldogasszony (Szűz Mária) templomaként épült fel.

 

Berettyóújfalu - Herpály

 

Herpályi csonkatorony templom

 

Berettyóújfalu

 

 

Építés:

XII.-XIII. sz.

 

PA:

93,7

 

f:

47,25

 

w:

-3,70

 

d:

-2,51

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

szeptember 24.

 

2.

március 6.

Március 6-a közelében nincs ünnepe semmilyen fontosabb szentnek. Így csak a szeptember 24-i dátum maradt, mely Szent Gellért ünnepe.

Nagy a valószínűsége, hogy a XII-XIII. században épült berettyóújfalu-herpályi templomot Szent Gellért tiszteletére építették.

 

Vissza


Biharkeresztes

 

Református templom

 

 

Biharkeresztes, Damjanich u. 1.

 

Építés:

XIII. sz.

 

PA:

65,8

 

f:

47,15

 

w:

24,20

 

d:

16,19

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

május 5.

 

2.

július 26.

Július 26-án Szent Anna ünnepe található. Jusztinián császár Konstantinápolyban már a VI. században templomot épített Szent Anna tiszteletére, de XIII. Gergely pápa csak 1584-ben tette általánossá az ünnepet. Mivel a vizsgált templomot a XIII. században építették, nem valószínű, hogy védőszentje Szent Anna lenne. A júliusi dátum elhagyásával csak a május 5-i dátum maradt. E nap környékén két ünnepet említhetünk meg. I. László királyunk 1092-es szabolcsi zsinaton hozott törvénye szerint május 3-án kötelező ünnepet tartani Szent Fülöp és Jakab illetve a Szentkereszt feltalálásának emlékére. A mérések statisztikájának ismeretében kimondhatjuk, hogy míg Szent Fülöp és Jakab egy templomnak sem lett a védőszentje, a Szentkereszt feltalálásának tiszteletére 151 db templomot emeltek.

Nagy a valószínűsége, hogy a XIII. században épült biharkeresztesi templom Szent Kereszt templomaként épült fel.

 

Vissza


Ebes

Templomrom

 

 

Ebes, Templomdomb

 

 

Építés:

XI.-XII. sz.

 

PA:

81,8

 

f:

47,47

 

w:

8,2

 

d:

5,53

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

április 2.

 

2.

augusztus 30.

Először itt (s még máshol is) meg kell említeni egy fontos problémát. Egyes templomoknál kiszámított védőszentnapok közül mindkettő "fontos" egyházi ünnep. Melyik az igazi? Erre állandó konzulensem, Keszthelyi Sándor adta meg a helyes választ. Idézek leveléből: "... Amikor a Nap felfelé halad az ekliptikán, azaz december 21-tol június 21-ig, akkor a keleti horizonton jobbról balra megy napról napra. Ha kicsit tévedtek az irány kitűzésénél (tereptárgyak, fák, pára, a légköri fényelnyelés) akkor ez csak egyfelé hatott balról (az
elméleti íránytól) jobbra (a gyakorlatilag kitűzött írányba) Igy ha kicsit magasabban vették észre a napkorongot, akkor az már kicsit jobbra vitte az irányt, az kicsit "visszavetette" a remélt naphoz képest. Azaz ebben a félévben egy kicsit visszafelé kell a naptárban védőszentet keresni. KORÁBBIT....Amikor a Nap lefelé megy az ekliptikán, azaz június 21-től december 21.-ig, akkor a keleti horizonton balról jobbra megy naponta. Egy kis tévedésnél, az kicsit jobbra vitte az irányt. De az ebben a félévben azt jelenti, hogy elorefelé kell a naptárban keresni. KÉSŐBBIT....Ennek oka, hogy nálunk a keleti égen a kelő nap balról jobbra halad. Minél később veszi észre az ember, annál inkább jobbra csúszik el. ...Még az jutott eszembe, hogy nem mindegy hogy pl. a dec. 21 és jún. 21. közötti félév melyik szakaszában vagyunk. Amíg pl. a napéjegyenloség környékén február-március-április hóban a Nap 1 nap alatt sokat megy jobbról balra ---- viszont elott és utána pl. május-juniusban már csak
keveset...."

Ez alapján az április 2-i dátumhoz 8 napra korábbra lévő március 25-ét választottam, mely Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe.

Nagy a valószínűsége, hogy a XI-XII. században épült ebesi templom Gyümölcsoltó Boldogasszony templomaként épült fel.

 

Vissza


Hajdúbagos

Református templom

 

 

Hajdúbagos, Nagy u. 118.

 

 

Építés:

XIV. sz.

 

PA:

94

 

f:

47,4

 

w:

-4,00

 

d:

-2,71

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

szeptember 24.

 

2.

március 4.

Március 4-e közelében nincs ünnepe semmilyen szentnek. Így csak a szeptember 24-i dátum maradt, mely Szent Gellért ünnepe.

Nagy a valószínűsége, hogy a XIV. században épült hajdúbagosi templom Szent Gellért templomaként épült fel.

Vissza


Hajdúböszörmény

 

 

Református templom

 

 

Hajdúböszörmény, Bocskai tér

 

Építés:

XIV. sz.

 

PA:

66,7

 

f:

47,67

 

w:

23,30

 

d:

15,45

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

május 3.

 

2.

július 26.

Július 26-án Szent Anna ünnepe található. Jusztinián császár Konstantinápolyban már a VI. században templomot épített Szent Anna tiszteletére, de XIII. Gergely pápa csak 1584-ben tette általánossá az ünnepet. Mivel a vizsgált templomot a XIII. században építették, nem valószínű, hogy védőszentje Szent Anna lenne. A júliusi dátum elhagyásával csak a május 5-i dátum maradt. E nap környékén két ünnepet említhetünk meg. I. László királyunk 1092-es szabolcsi zsinaton hozott törvénye szerint május 3-án kötelező ünnepet tartani Szent Fülöp és Jakab illetve a Szentkereszt feltalálásának emlékére. A mérések statisztikájának ismeretében kimondhatjuk, hogy míg Szent Fülöp és Jakab egy templomnak sem lett a védőszentje, a Szentkereszt feltalálásának tiszteletére 151 db templomot emeltek.

Nagy a valószínűsége, hogy a XIV. században épült hajdúböszörményi templom Szent Kereszt templomaként épült fel.

 

 

Hajdúböszörmény - Zelemér

Először 1332-ben említi oklevél a nevét, melyet a Zeleméry családról kapott. Késő gótikus stílusú temploma 1310-1320 között épült. 1564-ben a törökök rabolták ki és gyújtották fel, majd 1594-ben a törökkel harcoló tatár csapatok dúlták fel. A zeleméri templomból mára csak a 18 méter magas csonka torony maradt meg.

Nézzük tehát, hogy a mérések és az azt követő számítások alapján milyen adatok jöttek ki:

Zelemér templom

 

 

Építés:

XIV.sz.

 

PA:

66,3

 

f:

47,6

 

w:

23,7

 

d:

15,7

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1

május 3.

2

július 26.

A július 26-i dátum Szent Anna ünnepnapja. Már 500-ban Konstantinápolyban templomot épített tiszteletére Jusztinián császár, de XIII. Gergely pápa csak 1584-ben tette általánossá az ünnepet. Mivel a vizsgált templomot a XIV. században építették, nem valószínű, hogy védőszentje Szent Anna lenne. A júliusi dátum elhagyásával, csak a május 3-i dátum maradt.

I. László királyunk 1092-es szabolcsi zsinaton hozott törvénye szerint május 3-án kötelező ünnepet tartani Szent Fülöp és Jakab illetve a Szentkereszt megtalálásának emlékére. A mérések statisztikájának ismeretében kimondhatjuk, hogy míg Szent Fülöp és Jakab egy templomnak sem lett a védőszentje, a Szentkereszt megtalálásának tiszteletére 151 db templomot emeltek.

Nagy a valószínűsége, hogy a XIV. században épült zeleméri templom Szent Kereszt templomaként épült fel.

 

Vissza


Hajdúdorog

Görögkatolikus templom

 

 

Hajdúdorog, Tokaji u. 2.

 

 

Építés:

XIV. sz.

 

PA:

81,9

 

f:

47,82

 

w:

8,10

 

d:

5,43

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

március 31.

 

2.

augusztus 28.

Már Ebesnél említettem azt a problémát, hogy egyes templomoknál kiszámított védőszentnapok közül mindkettő "fontos" egyházi ünnep. E probléma kifejtését lásd ott.

Ez alapján a március 31-i dátumhoz 6 napra korábbra lévő március 25-ét választottam, mely Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe.

Nagy a valószínűsége, hogy a XIV. században épült hajdúdorogi templom Gyümölcsoltó Boldogasszony templomaként épült fel.

 

Vissza


Hajdúnánás

 

Református templom

 

 

Hajdúnánás, Köztársaság tér 12-14.

 

Építés:

XII.-XIV. sz.

 

PA:

99,6

 

f:

47,85

 

w:

-9,60

 

d:

-6,43

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

október 7.

 

2.

február 21.

Február 21-e közelében nincs ünnepe semmilyen szentnek, Így csak az október 7-i dátum maradt, mely Szent Mihály ünnepe után van 8 nappal.

Nagy a valószínűsége, hogy a XII-XIV. században épült hajdúnánási templom Szent Mihály templomaként épült fel.

Vissza


Hajdúszoboszló

 

Református templom

 

 

Hajdúszoboszló, Kálvin tér 9.

 

 

Építés:

XV. sz.

 

PA:

41,7

 

f:

47,45

 

w:

48,3

 

d:

30,32

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

június 19.

 

2.

 

A kiszámított június 19-e közelében csak a június 24-i dátum maradt, mely Keresztelő Szent János ünnepe.

Nagy a valószínűsége, hogy a XV. században épült hajdúszoboszlói templom Keresztelő Szent János templomaként épült fel.

 

Vissza

 


Hajdúszovát

 

Református templom

 

 

Hajdúszovát, Ady E. u.

 

 

Építés:

XVI. sz.

 

PA:

72,5

 

f:

47,4

 

w:

17,50

 

d:

11,74

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

április 18.

 

2.

augusztus 6.

Már Ebesnél említettem azt a problémát, hogy egyes templomoknál kiszámított védőszentnapok közül mindkettő "fontos" egyházi ünnep. E probléma kifejtését lásd ott.

Ez alapján az augusztus 6-i dátumhoz 4 napra későbbre lévő augusztus 10-ét választottam, mely Szent Lőrinc vértanú ünnepe.

Nagy a valószínűsége, hogy a XVI. században épült hajdúszováti templom Szent Lőrinc templomaként épült fel.

 

Vissza


Hortobágy - Papegyháza

Templomrom

 

 

Hortobágy, Papegyháza

 

Építés:

XI-XII. sz.

 

PA:

74,9

 

f:

47,63

 

w:

15,10

 

d:

10,11

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

április 17.

 

2.

augusztus 15.

Április 17-e közelében Szent György napja van (április 24.), mely 7 napra van a kiszámított áprilisi dátumtól. Az augusztus 15-i dátum viszont Nagyboldogasszony (Szűz Mária) ünnepe.

Nagy a valószínűsége, hogy a XII-XII. században épült papegyházi templom Nagyboldogasszony (Szűz Mária) templomaként épült fel.

 

Vissza


Konyár

Református templom

 

 

Konyár, Templom u. 11.

 

 

Építés:

XII.-XIII. sz.

 

PA:

79,3

 

f:

47,32

 

w:

10,70

 

d:

7,23

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

április 6.

 

2.

augusztus 24.

Április 6-a közelében nincs ünnepe semmilyen szentnek, így csak az augusztus 24-i dátum maradt, mely Szent Bertalan ünnepe.

Nagy a valószínűsége, hogy a XII-XIII. században épült konyári templom Szent Bertalan templomaként épült fel.

 

Vissza


Monostorpályi

Református templom

 

 

Monostorpályi, Kossuth u. 49.

 

Építés:

XII. sz.

 

PA:

97,7

 

f:

47,4

 

w:

-7,70

 

d:

-5,20

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

október 3.

 

2.

február 25.

Február 25-e közelében nincs ünnepe semmilyen fontosabb szentnek, így csak az október 3-i dátum maradt, mely Szent Mihály ünnepe után van 4 nappal.

Nagy a valószínűsége, hogy a XII. században épült monostorpályi templom Szent Mihály templomaként épült fel.

Vissza


Nyíracsád

Református templom

 

 

Nyíracsád, Petőfi tér

 

 

Építés:

XIII. sz.

 

PA:

84

 

f:

47,62

 

w:

6,00

 

d:

4,04

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

március 27.

 

2.

szeptember 3.

Míg március 27-e közelében Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét találjuk (március 25.), addig szeptember 3-a közelében Szűz Mária születését (Kisboldogasszony napja) ünnepeljük (szeptember 8.) Mivel az utóbbi ünnep 5 napra van a kiszámított dátumtól, és az előbbi csak 2 napra, így ezt válasszuk a templom védőszentjének napjaként.

Nagy a valószínűsége, hogy a XIII. században épült nyíracsádi templom Gyümölcsoltó Boldogasszony templomaként épült fel.

 

Vissza


Nyíradony - Nagygút

Rom templom

 

 

Nyíradony - Nagygút

 

 

Építés:

XII.-XIII. sz.

 

PA:

88,1

 

f:

47,67

 

w:

1,90

 

d:

1,28

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

szeptember 12.

 

2.

március 18.

Március 18-a közelében Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét találjuk (március 25.), de ez a kiszámított naptól 7 napra esik. Viszont szeptember 14-én Szent Kereszt felmagasztalását ünnepeljük, mely csak 2 napra esik a kiszámított dátumtól. Valószínűbb, hogy az utóbbi dátum a helyes

Nagy a valószínűsége, hogy a XII-XIII. században épült nyíradonyi-nagygúti templom Szentkereszt templomaként épült fel.

Vissza


Szerep - Sósszeg

 

 

 

 

 

 

 

Csonkatorony templom

 

 

Szerep - Sósszeg

 

 

Építés:

XII.sz.

 

PA:

106,2

 

f:

47,22

 

w:

-16,20

 

d:

-10,92

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

október 21.

 

2.

február 7.

Október 21-e közelében Szent Simon és Júdás ünnepét találjuk (október 28.), de ez a kiszámított naptól 7 napra esik. Viszont február 2-án Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét üljük, mely csak 5 napra esik a kiszámított dátumtól. Valószínűbb, hogy az utóbbi dátum a helyes

Nagy a valószínűsége, hogy a XII. században épült szerep-sósszegi templom Gyertyaszentelő Boldogasszony templomaként épült fel.

Vissza


Tiszacsege

Református templom

 

 

Tiszacsege, Fő u. 35.

 

 

Építés:

XIV. sz.

 

PA:

79,4

 

f:

47,7

 

w:

10,60

 

d:

7,11

 

A védőszentek kiszámított napjai:

1.

április 5.

 

2.

augusztus 23.

Április 5-e közelében nincs ünnepe semmilyen szentnek, Így csak az augusztus 23-i dátum maradt, mely Szent Gellért ünnepe előtt van 1 nappal.

Nagy a valószínűsége, hogy a XIV. században épült tiszacsegei templom Szent Gellért templomaként épült fel.

 

Vissza